Ez esetben azt vizsgálja a szakorvos, hogy a páciense mennyire képes a napi dolgait/teendőit ellátni.
Például:
1. hogyan kezeli a pénzt, a telefont,
2. mennyire tiszta és rendezett a megjelenése,
3. mennyire felel meg a viselkedése az aktuális helyzetnek.
Az életvitel fenntartására irányuló cselekedetek azok a mindennapi tevékenységek, amelyek lehetővé teszik, hogy másoktól függetlenül hozzunk döntéseket, képes legyünk önmagunk ellátására és eleget tegyünk kötelezettségeinknek. Ezek a képességek mérhetőek. Az eredmények támpontot adnak a támogatási/gondozási szükséglethez és lehetőséget biztosítanak az állapotváltozás követésére.
A napi életvitel alapján a vizsgált egyén lehet önellátó független, és másokrtól minimálisan, részlegesen, nagyfokban vagy teljesen függő is.
Az önellátás képessége alapvető készségeket jelent, amit az egészséges ember a hétköznapok során megtesz, pl. étkezik, tisztálkodik, WC-t használ, felöltözik, jár, munkát végzés, szabadidős tevékenységeket folytat.
Az alapvető készségek alapján független az, aki
– önállóan tisztálkodik, a kádba is önállóan ki-be közlekedik,
– segítség nélkül kimegy a WC-re, majd tisztálkodik,
– teljesen kontrollálja a széklet és vizelet ürítését.
– tudja használni a járókeretet vagy kerekesszéket, az ágytálat vagy szoba-WC-t, melyet kiürít,
– önállóan elrendezi a ruháit,
– segítség nélkül, teljesen felöltözik,
– székről, ágyról segítség nélkül felkel, tudja használni az ehhez szükséges segédeszközt, ha van,
– az elkészített ételt evőeszköz használatával, el tudja fogyasztani.
Az önálló életvitel fenntartására irányuló cselekedetekhez különböző eszközöket használunk, mint pl. telefon, háztartási gépek, pénz. Ezért a funkcionális vizsgálatok vizsgálják az eszközök használatának képességét.
Független az, aki
– a telefont kapcsolattartáson túl információszerzésre, időpontok egyeztetésére, banki ügyintézésre vagy segélyhívásra használja,
– a vásárlás során képes az alapvető élelmiszerek, háztartási cikkek és egyéb szükséges termékek beszerzésére, figyelembe véve szükségleteit és anyagi lehetőségeit,
– aki főzéssel, sütéssel elkészíti ételeit, közben konyhai eszközöket használ, az egyes főzési fázisok közben előkészít, figyeli az időt,
– az egészséges élettér biztosítására rendben tartja környezetét, a takarítás során eszközöket használ, illetve az egyes munkafolyamatok sorrendjét tervszerűen követi,
– önálló kezeli a mosógépet és megfelelően kezeli ruháit,
– otthoni apróbb javítások műszaki javításokat el tud végezni,.
– séta távon túlra el tud jutni, amihez közlekedési eszközt (busz, villamos, vonat, autó) használ,
– képes az orvos által előírt gyógyszereket megfelelő időben és adagban bevenni,
– képes anyagi ügyeinek intézésére, megtervezi a havi költségvetését, nyomon követi bevételeit és kiadásait.
Az önálló életvitelhez tartozó tevékenységek – mint például az öltözködés, étkezés, tisztálkodás – alapvetően fontosak, mert ezek teszik lehetővé, hogy valaki a mindennapi dolgait saját maga, szabadon és hatékonyan el tudja végezni.