Hogyan kezeld a nehéz helyzeteket, mint hozzátartozó vagy barát?
Ez egy nagyon nehéz és érzékeny helyzet, amely sok családban előfordul. Az alábbi kommunikációs és gyakorlati stratégiák segíthetnek olyan esetekben, amikor a demenciával élő személy tagadásban van, és ellenáll az orvosi vizsgálatnak vagy bármiféle segítségnek.
Elfogadó, megértő kommunikáció – miért fontos a nyugodt közeg?
Ha egy családtagodon a demencia korai jelei jelennek meg, nagyon fontos, hogyan beszélsz vele. Ilyenkor nem az a cél, hogy meggyőzd vagy vitába keveredj, hanem hogy megtartsd vele a bizalmi kapcsolatot és nyitva hagyd a segítség lehetőségét.
Először hallgasd meg, aztán oszd meg a saját gondolataidat
Kezdd a beszélgetést érdeklődően:
„Hogy vagy mostanában?”
„Van valami, ami mostanában foglalkoztat vagy aggaszt?”
„Tervezel valamit a napokban?”
Ha megosztja, mit érez vagy mire gondol, akkor te is beszélhetsz a saját érzéseidről
Fontos: beszélj egyszerűen, érthetően, nyugodt hangon, jól artikulálva.
Használj „én” alapú mondatokat
A „veled baj van” típusú mondatok feszültséget keltenek.
Fontos emlékeztető
Nincs két egyforma nap.
Ami ma nem sikerül, az holnap működhet.
Légy türelmes, önmagaddal is.
Mondd el, te hogyan érzed magad, mit tapasztalsz
„Néha aggódom, mert úgy tűnik, mostanában több dolgot felejtesz el, mint régebben.”
„Sajnálom, hogy nem érzed jól magad. Én ilyenkor orvoshoz szoktam menni. Szerintem neked is segítene.”
„Én is egy csomószor nem találom a szemüvegem, szóltam a lányomnak, beszéljünk róla, lehet, hogy valami nincs rendben velem.”
„Aggódom, mert mostanában mintha nem lenne kedved kimozdulni. Emlékszel, mennyit sétáltunk együtt? Hiányzik.”
További példák kedves, biztonságot sugárzó mondatokra
„De jó, hogy eddig eljutottál – a többit csináljuk meg együtt.”
„Menjünk ma is vásárolni, mint régen és közben ugorjunk be a rendelőbe is egy percre.”
„Ez a feladat elég bonyolultnak tűnik. Segíts, csináljuk meg együtt.”
„Elmegyünk bevásárolni, eszünk egy fagyit – és beugrunk az orvoshoz, csak meg kell kérdeznem valamit.”
Amit mindenképp érdemes elkerülni
Szerettedet:
- Ne utasítsd! Ne hibáztasd! Ne emlékeztesd, ne kérd számon!
- Ne vitatkozz! Ne kiabálj, és ne sírj előtte!
Ha másként látja a valóságot, ne próbáld meggyőzni. A demenciát kísérő tagadás gyakran nem tudatos ellenállás, hanem az agyban zajló változások következménye.
Maradj nyugodt, mutass megértést. Sokszor a legnagyobb segítség, ha egyszerűen csak ott vagy, figyelsz, és nem nyomást, hanem támogatást adsz.
Fontos!
Csak akkor kezdeményezz komoly beszélgetést, ha valóban van rá idő és nyugalom.
Ha csak 10 perced van, inkább halaszd el a beszélgetést.
Telefonon vagy sietős helyzetben ne hozzatok döntést. Inkább keress személyes alkalmat, csendes helyszínt.
Üljetek egymással szemben, figyelj a világításra, és ha látási vagy hallási nehézsége van hozzátartozódnak, ülj olyan helyre, ahonnan jól lát és hall téged.
Mi segíthet, ha az érintett nem akar elmenni az orvoshoz?
1. Tervezés
Tervezd meg az orvoshoz fordulást! Kérj időpontot és mondd el az orvosnak miért szeretnéd a vizsgálatot! Tedd magad szabaddá arra a napra!
2. Természetesség
Légy természetes, találékony és határozott! Ne készítsd fel előre a hozzátartozódat, és ne beszéljétek meg napokkal korábban a vizsgálatot. Furcsának tűnhet, de ez gyakran csak növeli a szorongást vagy ellenállást.
Kerüld a vitát apróságokon, például azon, mit vegyen fel.
Inkább szervezd úgy a napot, hogy az orvosi vizsgálat egy kellemes, megszokott program (pl. fagyizás, piacozás) része legyen.
3. Fókusz
Fókuszálj másik problémára ne a “demenciára”!
Például:
„Ideje lenne megnézetni a vérnyomásodat/gyógyszereket.”
„Nekem is kell mennem az orvoshoz, menjünk együtt.”
„Csak egy rutinvizsgálat, nem árt megnézni, minden rendben van-e.”
4. Segítség
Ha bizonytalan vagy, kérj segítséget olyan valakitől, akiben a hozzátartozód jobban megbízik. Ha lehet, kísérje el ő is a vizsgálatra!
5. Tudatosság
Készülj tudatosan: jegyezd fel a konkrét viselkedés- vagy memóriabeli változásokat!
Ez nemcsak az orvosi konzultációnál lesz hasznos, hanem neked is segít átlátni a helyzetet és nyomon követni a folyamatot.
6. Türelem
Légy türelmes! Az elfogadás lassú folyamat: nemcsak neki, neked is.
7. Ismeretszerzés
Akkor is fordulj szakemberhez, ha hozzátartozód még nem nyitott rá!
Beszélhetsz a háziorvossal vagy demenciában jártas szociális szakemberekkel – akár a hozzátartozód tudta nélkül is, hogy tanácsot kapj a következő lépésekhez.